|
A dzsemborik elsõ évszázada
Laci és Áron 2004.08.13. 18:51
A dzsemborik elsõ évszázada
A cserkészet megalapítója, Robert BadenPowell a vitatott eredetû dzsembori (angolos írásmóddal: jamboree) szóval nevezte el az általa kezdeményezett elsõ nagy cserkésztalálkozót, melyet az elsõ világháború után rendeztek meg Londonban. A célja az volt, hogy a különbözõ népek fiataljai megismerkedjenek és összebarátkozzanak egymással. Ezt az alapgondolatot õrzik és fejlesztik tovább azóta is a világdzsemborik.
A dzsembori, a cserkész világtalálkozó nekünk, cserkészeknek valami olyasféle nagy esemény, mint az olimpia. Négyévenként rendezik meg, mindig más országban, de az egész világ jelen van ott, az egyes országok pedig versengenek a rendezés jogáért. Minden "versenyzõ" szeretne eljutni egyszer oda, de csak keveseknek lehet része benne. Sokféle anyanyelvû, bõrszínû, vallású cserkész gyûlik össze ilyenkor a világ minden tájáról, a világ csaknem minden országából...
1. Világdzsembori: 1920. Olympia Stadion, London; Anglia. A legelsõ cserkész világtalálkozó. 8 ezer cserkész, 34 ország képviseletében. A magyar cserkészet az itthoni nehéz körülmények miatt nem tudott részt venni. Az elsõ világdzsemborinak csak késõbb alkottak jelvényt, amely a találkozó programjainak helyet adó hatalmas alapterületû, üvegtetejû csarnokot ábrázolja. A legelsõ cserkész világtalálkozó legnagyobb része ugyanis még fedett helyen zajlott. A cserkészek mellett volt itt oroszlánkölyök, elefántbébi, alligátor és teve egyaránt. A brit fõváros szívében lévõ olimpiai csarnok padlózatát földdel és gyeptéglákkal fedték be, hogy megfelelõ helyet adjon a dzsembori programját meghatározó mûsorok, bemutatók és versenyek számára. Ekkor kiáltották ki BiPit a világ fõcserkészévé. Itt elmondott beszédében a dzsemborik alapgondolatát így fogalmazta meg: "Ha így akarjátok, induljunk hát innen, erõsen elhatározva, hogy magunk és a mi fiaink közt világszerte megerõsítjük a cserkésztestvériség szellemét, s így talán mi is segíthetünk megerõsíteni és kifejleszteni a békét és a boldogságot a földön és a jóakaratot az emberek között".
2. Világdzsembori: 1924. Ermelunden (Koppenhága közelében); Dánia. 6 ezer cserkész, 22 ország képviseletében. Ezen már a magyarok is részt vehettek, 102 fõvel, vezetõjük dr. Temesy (ill. akkor még: Hermann) Gyõzõ. A dzsembori jelvénye a dán zászló, amelynek kis mását a résztvevõk szövetjelvényként megkapták. A cserkész világtalálkozó most már valóban egy hatalmas cserkésztábor képét adta: a királyi vadaspark területén minden tábori körülmények között zajlott ahogyan azóta is. A dzsemborit alapvetõen meghatározták a különféle cserkészversenyek. Ennek megfelelõen a nemzeti kontingensek is versenyõrsökre és a tetszõleges létszámú kísérõcsapatra tagolódtak. A versenyeken összesítésben Amerika és a cserkészet szülõhazája, Anglia után a harmadik helyen a magyar csapat végzett (a sikert Sík Sándor a mondabeli Botond bizánci diadalához hasonlította). A külföldi cserkészeket a dzsembori után egy hétig családok látták vendégül ez azóta is gyakorlat a dzsemborik alkalmával.
3. Világdzsembori: 1929. Arrowe Park, Birkenhead (Liverpool közelében); Anglia. 37 ezer cserkész, 69 ország képviseletében; 300 ezernél több látogató. A magyar csapat 852 cserkész, vezetõje dr. Temesy Gyõzõ. A dzsembori jelvényében az arany nyíl a helyszín angol nevére utal. A cserkészet nagykorúságának ünnepe: ekkor lett 21 éves a cserkészmozgalom (Angliában a felnõtté válás életkora ez volt); alapítója is ekkor kapja meg a lordi címet. BiPi a megnyitón jelképesen eltemetett egy csatabárdot, jelezvén, hogy a népek között békére van szükség. Világszerte csak "a sár dzsemborijaként" emlegetik, az idõjárásnak "köszönhetõen". Az elõzõ dzsembori versenyeire itt már nem került sor, hogy több idõ maradjon a sokkal fontosabbra: a barátkozásra. Minden idõk legnagyobb magyar dzsembori csapata ismét jól szerepelt, és még egy hétig vendégeskedett Londonban.
4. Világdzsembori: 1933. Gödöllõ; Magyarország. 26 ezer cserkész, 46 ország képviseletében. A táborozóknak mintegy a fele magyar volt. A tábor parancsnoka gr. Teleki Pál (fõcserkész és dzsembori kormánybiztos). Jelvénye a régi magyar mondák csodaszarvasa, melyet BiPi így mutatott be: "Úgy tekinthettek erre a fehér szarvasra, mint a cserkészet tiszta szellemére, ... mely elõre és felfelé vezet titeket, túljutni a nehézségeken, új kalandok felé..." Szervezési jogát az Egyesült Államok, Csehszlovákia, Hollandia és más jelentkezõk közül Magyarország kapta meg, amely a nagy gazdasági világválság ideje alatt készült fel a nagy eseményre. Hivatalos indulója a magyar cserkészinduló volt, nemhivatalos nyelve pedig mint külföldön feljegyezték róla ezúttal is a "jamboreese", amely elsõsorban széles mosolyból és gesztusokból állt; bár emellett minden csapatnak volt egy világnyelvet beszélõ magyar "unokatestvére" is. A dzsemborik történetében elsõször jelent meg dzsembori bélyegsorozat ez is azóta folyamatos hagyományt teremtett. Elsõ ízben vettek részt repülõscserkészek világdzsemborin.
5. Világdzsembori: 1937. Vogelenzang (Amszterdam közelében); Hollandia. 22 ezer cserkész, 54 ország képviseletében. A magyar csapat 420 cserkész, vezetõje dr. Kolozsváry Béla. A tábor jelvénye a Jákobpálca, a hollandokra jellemzõ tengerhajózás iránymérõ eszköze. A helyszín egy csatornákkal és azt átívelõ hidakkal átszabdalt terület volt. "Eljött az idõ, hogy búcsút mondjak nektek... Ti vigyétek hát tovább a szeretet és a testvériség lángját " búcsúzott BiPi élete utolsó dzsemboriján. Négy évre rá nem a következõ világdzsembori, hanem a második világháború idején, kenyai otthonába visszavonultan érte utol a halál. A magyarokat Gödöllõ emlékeként általánosan nagy lelkesedéssel fogadták. A békeévek utolsó dzsemborijaként tartjuk számon, de a háború elõszele már érzõdhetett: némely országból nem jöhettek cserkészek, mert hazájukban már felszámolták mozgalmukat...
6. Világdzsembori: 1947. Moisson (Párizs közelében), Franciaország. 24 ezer cserkész, 38 ország képviseletében. A magyar csapat 200 fõs, vezetõje Färber József. A tábor jelvénye a liliom, melynek szárait a békecsomó fogja össze. A második világháború miatti, évtizednyi kényszerû szünet után amint lehet folytatódik a világdzsemborik története is. A háború utáni elsõ világtalálkozó neve: "A béke dzsemborija". A megnyitón a Marseillaiset a munkatáborok lakóiról szóló dal követte, német nyelven énekelve. A Szajnaparti dzsembori altáborai az ország történelmi területének, megyéinek nevét viselték. A magyar csapat korlátozott létszámmal, állami támogatással még részt vehetett, de tagjai közé már politikai megbízottakat helyeztek. Egy évvel késõbb, 1948ban fel is számolják a hazai cserkészmozgalmat, így a magyar cserkészetet a cserkész világtalálkozók következõ négy évtizedében csak az emigrációban mûködõ cserkészcsapatok tagjai képviselhették.
7. Világdzsembori: 1951. BadIschl (Salzkammergut); Ausztria. 13 ezer cserkész, 41 ország képviseletében. Magyar cserkészek már csak a befogadó országok dzsembori csapatai között lehetnek jelen. A tábor (ezúttal bõrbõl készült) jelvénye a jellegzetes osztrák hangszerként tisztelt doromb, mely természetesen a cserkészliliomot öleli körbe. A még szovjet katonai megszállás alatt álló kis középeurópai országban szervezett világtalálkozót úgy is emlegetik, mint "az egyszerûség dzsemborija". Altáborai az ország tartományairól kapták nevüket. A szervezõ osztrák cserkészek külföldi vendégeiket elsõ este a környezõ hegycsúcsokon gyújtott jelzõtüzekkel köszöntötték. A dzsembori területén hét, cserkészmódra felépített torony emelkedett, a korábbi cserkész világtalálkozók emlékére. Mindegyikre az indulójának kíséretében vonták fel a zászlaját. A legkülönösebb a gödöllõi dzsembori nagy éljenzéssel fogadott zászlófelvonása volt: az egykori házigazdák közül csak egy kis, emigráns cserkészekbõl álló csapat lehetett jelen.
8. Világdzsembori: 1955. NiagaraontheLake (Ontario állam); Kanada. 11 ezer cserkész, 71 ország képviseletében. A tábor jelvénye az ország szimbólumát, az ötágú juharlevelet és a kanadai tájra jellemzõ fenyõfát ábrázolja. A dzsembori mottója: "Új látóhatárok". Az elsõ cserkész világtalálkozó, amelyet Európán kívül rendeztek meg. A tábor a nagy vízesés közelében terült el; altáborai Kanada földrajzát és némely más jellegzetességét idézõ neveket viseltek. Többen szokatlan módon érkeztek a helyszínre: újzélandi cserkészek négyhónapos út után, három brazil cserkész dzsippel, befutott két bálnavadász hajó is; s a tábort meglátogatta a Connie nevû hurrikán is. A televízió elõször jelent meg a dzsemborin.
9. Világdzsembori: 1957. Sutton Park (Birmingham közelében); Anglia. 31 ezer cserkész, 82 ország képviseletében. A tábor jelvénye a Tudorrózsa, a helyszín (egykori királyi vadaspark) történelmi címerének eleme; a benne szereplõ betûk és számok a jubileumra emlékeztetnek. A "Jubileumi Dzsembori". Altáborait a korábbi cserkész világtalálkozók helyszíneirõl nevezték el. Különleges, szószerint rendkívüli dzsembori, hiszen két dzsembori között, 2 éves idõközzel került megrendezésre. A magyarázat: BiPi születésének 100., a világ elsõ cserkésztáborának és a cserkészet megalapításának 50. évfordulóját ünnepelték. Erre való tekintettel nemcsak cserkész világdzsembori, hanem egyúttal a mozgalom két másik nemzetközi nagy találkozója: Rover Moot és cserkészvezetõi Indaba is (ezek a dzsembori egyegy külön altáborát alkották). Az nagy jubileum emlékére egy obeliszket állítottak fel a táborhelyen. Az 1956 utáni évben hatalmas tapsvihar fogadta a vasfüggöny mögött élõ népek zászlói közt bevitt magyar zászlót, s a Menekült Cserkészszövetségek között résztvevõ magyar delegáció külön vacsorán mondott jelképes köszönetet azoknak az országoknak, melyek a magyar forradalom menekültjeit befogadták.
10. Világdzsembori: 1959. Mt. Makiling Nemzeti Park (Manila közelében); Fülöpszigetek. 12 ezer cserkész, 44 ország képviseletében. A tábor jelvényében a világcserkészet lilioma felett a Fülöpszigetek jellegzetes kalapja látható. Mottója: "Ma építeni a holnapot". Az elsõ cserkész világtalálkozó Ázsiában, Nyugat és Kelet nagy találkozása; a "bambuszdzsembori". Altáborai a Fülöpszigetek egyes szigetcsoportjainak nevét viselték. A vasárnapokon félmillió látogatója volt. Az elsõ tábortüzet az elõzõ, angliai világdzsemborin részt vett Fülöpszigeteki kontingens tagjai gyújtották meg. A táborhelyen ma is álló, 50 láb magas oszlop a korábbi cserkész világtalálkozókra emlékeztet, a hagyományos és a tábor jelvényében is szereplõ Fülöpszigeteki kalappal a csúcsán.
11. Világdzsembori: 1963. Marathon (Athén közelében); Görögország. 14 ezer cserkész, 88 ország képviseletében. A tábor (ezúttal fémbõl készült) jelvénye az ókori görög pajzsra helyezett cserkészliliom. Mottója: "Feljebb és messzebb". Altáborai a Marathonnál a perzsák ellen harcoló görög szövetség tagjairól kapták nevüket. A világtábort egy tragédia: a Fülöpszigeteki kontingens halálos légiszerencsétlensége árnyékolta be; rájuk a félárbocra eresztett lobogók emlékeztettek. A dzsemborin többek között az ókori görög történelem elevenedett meg: a marathoni futó, Héraklész munkái, a triatlon. A dzsembori végén a fáklyát átadták egy amerikai cserkésznek, hogy majd a következõ dzsembori megnyitásán gyújtsa meg.
12. Világdzsembori: 1967. Farragut State Park (Idaho állam); Amerikai Egyesült Államok. 11 ezer cserkész, 105 ország képviseletében. A tábor jelvénye a táborhely képét idézi. Mottója: "A barátságért". A Szikláshegység lábánál, egy tó mellett rendezték. Altáborai a cserkészet születésének 60. évfordulóján ismét a korábbi világdzsemborik nevét idézték. A programban a vadnyugat világára többek között felfedezõ utakkal és egy igazi vadnyugati rodeóval emlékeztek.
13. Világdzsembori: 1971. Asagiri Heights (a Fudzsijama mellett, Tokiótól másfélszáz kilométerre); Japán. 21 ezer cserkész, 87 ország képviseletében. A tábor jelvényében a kínai írásjegyek Japánt jelentik, a cserkészliliomot körülvevõ nyolcszög forma pedig az õsi japán császári jelképet, a legendás nyolcszögletû tükröt idézi. Mottója: "A megértésért". A tábor festõi hátterét Japán jelképe, a Fuji hegy jelentette. Altáborait az ország földrajzi helyeirõl nevezték el. A dzsembori legemlékezetesebb eseménye a tábort végigsöprõ tájfun és a több altábort elárasztó árvíz volt; a vészhelyzetet 16 ezer cserkész 2 napig tartó evakuálásával oldották meg.
14. Világdzsembori: 1975. Mjosató, (Lillehammer közelében); Norvégia. 15 ezer cserkész, 91 ország képviseletében. A tábor jelvénye a dzsemborit szervezõ öt északi országra emlékeztetve öt hegycsúcsot, avagy mások szerint öt sátrat ábrázol. Mottója:" Öt ujj egy kéz" jelképezve a világ cserkészmozgalmának öt régióját és még inkább a dzsembori megszervezésében összefogó, testvéri egységet alkotó öt északi országot (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország). Népszerû nevén: Nordjamb '75. Altáborai Skandinávia földrajzi neveit viselték. Programjaiban a közös skandináv múltra, a vikingek korára emlékeztek.
1979. World Jamboree Year Világdzsembori Év. A helyszín az egész világ, idõtartama az egész év. A JoininJamboree (Csatlakozz a dzsemborihoz) programok jelvénye a világcserkészet nemzetközi találkozóiból kiáradó barátságot jelképezi, amely elborítja az egész Földet. Az eredetileg Iránba tervezett világtalálkozót az országban történt váratlan és gyökeres politikai fordulat miatt nem lehetett megrendezni, így a 15. világdzsembori megrendezését kénytelenek voltak elhalasztani. A Cserkész Világszövetség határozata szerint egy világdzsembori helyett világszerte megtartott nemzetközi táborok és a dzsemborikhoz kapcsolódó programok alkották az adott évre esedékes találkozót. Ezek által kívánták egyúttal a dzsembori szellemiségét kiterjeszteni, hatását megsokszorozni.
15. Világdzsembori: 1983. Kananaskis Country (Alberta állam, Calgary közelében); Kanada. 16 ezer cserkész, 102 ország képviseletében. A tábor jelvénye a vidék képét adja. Mottója: "A szellemiség tovább él". Magyarázza ezt a jubileumi alkalom: a cserkészet megalapításának 75., alapítója születésének 125. évfordulója. Altáborai a jellegzetes állatokról kapták nevüket. Kanadában immár a második világdzsembori, ezúttal a Szikláshegység lábánál, a vadnyugaton. Az elsõ világdzsembori, ahol a cserkészlányok hivatalos résztvevõként vannak jelen.
16. Világdzsembori: (1987/)1988. Cataract Scout Park (Sydney közelében); Ausztrália. 15 ezer cserkész, 98 ország képviseletében. A tábor jelvénye a földgömbön az ausztrál kontinenst, a kengurut és a déli félteke jellemzõ csillagképét, a Dél keresztjét ábrázolja. Mottója:" Összehozni a világot". Az elsõ dzsembori, amit a déli féltekén tartanak. Ennek megfelelõen december végén január elején rendezték. Az egyes altáborokat a jellegzetes ausztráliai állatok nevével jelölték meg. A cserkész világtalálkozó egyúttal elsõ hivatalos eseménye volt az ausztrál nemzeti bicentenárium (az elsõ európai hajókaraván érkezésének 200. évfordulója) megünneplésének. A legnépszerûbb programoknak a nagy akadálypálya és a szörfbemutató bizonyultak.
17. Világdzsembori: 1991. Sorakhegység Nemzeti Park (az északkoreai határ és a Japántenger közelében); DélKorea. 19 ezer cserkész, 133 ország képviseletében. Az újjáalakult magyar cserkészetet képviselõ csapat 17 cserkészbõl állt. A tábor jelvénye a rendezõ országot idézi: a hegyek a helyszínt, az évszám stilizált figurái pedig a tradicionális koreai viselet némely elemét. Mottója: "Sok ország egyetlen világ". A dzsemborik során elõször épül fel az ún. Globális Fejlõdés Faluja a tábor területén, ahol különféle világszervezetekkel együttmûködve a résztvevõk gyakorlati módon találkozhatnak a világon meglévõ problémákkal és orvosolási lehetõségeikkel. Azóta ez is fontos eleme lett a cserkész világtalálkozóknak. Az altáborok az egykori dzsemborik neveit viselték. Több közép és keleteurópai ország újraalakult cserkészete több évtizednyi távollét után lehet ismét részese a cserkész világtalálkozóknak. A világdzsemborin most újra feltûnõ magyar cserkészeket nagy érdeklõdéssel fogadták, s nekik természetesen a IV. altábor: "GODOLLO" adott otthont. Az utolsó este magyar néptáncbemutatóját nézve a világcserkészet fõtitkára és a szintén cserkész svéd király arról beszélgettek, hogy az elõzõ dzsemborin ki hitte volna, hogy a magyarok itt lesznek és ismét így szerepelnek...
18. Világdzsembori: 1995. Dronten (Flevoland; Amszterdam közelében); Hollandia. 29 ezer cserkész, 166 ország képviseletében. A Magyar Cserkészszövetség képviselete 70 fõ. Az ezúttal résztvevõ Magyar Cserkészleány Szövetség 21 taggal van jelen, külön altáborban. A tábor jelvényében a cserkészliliom és a cserkészlányok háromlevelû jelképe, valamint egy stilizált, a tábor mottójának megfelelõen jövõbe nézõ szem látható. Mottója: "A jövõ most van". 20 év után újra Európában megrendezett világtalálkozó; Hollandia már másodszor a házigazda szerepében. A tábor jellemzõ holland táj: területe néhány évtizede még a tenger alatt volt. Az egyes altáborok csillagképek nevét viselték, a központi tábortörzsé természetesen a Polaris (Sarkcsillag) volt. Az egyik, 65 méter magas, kötözéssel épített torony a Guiness rekordok közé is bekerült. A táborban ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az ENSZ megalakulásának 50. évfordulójáról. A dzsemborit pazar tûzijáték zárta. A 70 fõs magyar altábor nádkerítéssel, székelykapuval, haranglábbal épült fel. Egy magyar õrs biciklivel érkezett meg a dzsemborira.
19. Világdzsembori: (1998/)1999. Picarquín (Santiago közelében); Chile. 30 ezer cserkész, 158 ország képviseletében. A magyar csapat 54 fõ, ebbõl 29 magyarországi, 25 délamerikai (brazíliai, argentinai és venezuelai) magyar cserkész. A tábor jelvénye több jelentésû: egyrészt az országra annyira jellemzõ hegyeket és a mögülük elõbújó napot, másrészt a különbözõ színû sátrakat összefogó közös ponyvát és az arra sugárzó fényt jelképezi. Mottója: "Építsük együtt a békét!". Az elsõ cserkész világtalálkozó LatinAmerikában. Színhelye a fõváros közelében, az Andok lábánál elterülõ, a dzsemborira kiépített táborhely, amely azóta ifjúsági táborként mûködik. Az egyes altáborok indián törzsek nevét viselték. A közösségért végzett szolgálat napján a résztvevõk a közeli falvakban végeztek a helyi lakosok számára hasznos munkát. A Globális Fejlõdés Falujának mûködtetésében az ENSZ 11 különbözõ részlege vett részt. Elõször fordult elõ a dzsemborik történetében, hogy hazai és nyugati magyar cserkészek együttesen alkották a magyar dzsembori csapatot. A magyarok néhány fiatal cserkészvezetõvel már részt vettek a tábort mûködtetõ nemzetközi tábortörzs munkájában is.
20. Világdzsembori: 2003. Sattahip (Pattaya közelében), Thaiföld. A tábor jelvénye a hagyományos thai háztetõre helyezett világcserkészjelvényt formázza. A dzsembori jelképes figurája a thaiföldi cserkészjelvényen is szereplõ nemzeti állat, a tigris. Mottója: "Share our world, share our culture!". A világ cserkészei már készülnek, tervezgetik a részvételt köztük mi, magyarok is...
21. Világdzsembori: 2007. Anglia. Az alapító születésének százötvenedik, az elsõ cserkésztábor századik évfordulója. A Jubileumi Cserkészévben melyik más ország is rendezhetné, mint a mozgalom szülõhazája, Anglia?
*** Megjegyzendõ, hogy a résztvevõ országok és cserkészek létszámára különbözõ összefoglalásokban részben eltérõ adatok találhatók. Ezek egyik oka az is, hogy a különbözõ politikai státussal és önállósággal rendelkezõ területeket olykor különbözõképpen számolták. ***
A világdzsemborikon való magyar szereplésrõl a magyar cserkésztörténelem lapjain lehet részletesebben olvasni.
Bõvebben és összefoglalóan a régi dzsemborikról és a magyar részvételrõl: Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Budapest, 1989. Bakay Kornél: Ragyogj, cserkészliliom! Budapest, 1989.
Bõvebben az utóbbi évtized cserkész világtalálkozóiról és a magyar részvételrõl: Áttekintõ módon ld. A világdzsemborik elmúlt tíz éve: Vezetõk Lapja 2000. július,augusztus 1991, Korea: Vezetõk Lapja 1991. szeptember,október; Magyar Cserkész 1991. szeptember és november 1995, Hollandia: Vezetõk Lapja 1995. augusztus,szeptember; Magyar Cserkész 1995. október 1999, Chile: Vezetõk Lapja 1999. február, november és december; Magyar Cserkész 1999. nyári különszám
| |